A szakszervezet alapításról

Ez az oldal a szakszervezetek alapításához szükséges fontosabb információkat foglalja össze. Ezzel összefüggésben azonban szükséges néhány fontos szempontra rámutatni. Magyarországon jelenleg 5 szakszervezeti konföderáció létezik, mely szám kiemelkedően magas, illetve a hatékony érdekérvényesítés ellen hat. Magyarország klasszikus példája a szakszervezeti fragmentáltságnak és az alacsony szervezettségnek. Nemcsak Magyarországon, de Európában és az egész világon megfigyelhető az a folyamat, hogy az addig széttagolt szakszervezetek egyesülnek, fuzionálnak. A legutóbbi európai példa erre az IndustriAll európai szakszervezet 2012-es létrejötte, vagy a spanyol szakszervezetek 2014-es fúziója. 

Mielőtt valaki belevágna egy új szakszervezet megalapításába, fontos tudni azt is, hogy a 2010 óta megváltozott jogi környezet a szakszervezeti tisztségviselők felelősségét is kedvezőtlenül érinti. Az új Ptk. alapján a vezető tisztségviselők felelnek egyrészt a társaságnak okozott károkért, illetve felelősséggel tartoznak a harmadik személyeknek okozott károkért is.

Emellett általános tapasztalat, hogy a frissen alakult szakszervezetek bejegyzése - és az ezzel járó jogok érvényesítése - akár fél-egy évig, is elhúzódhat. Ez sajnos komoly hátrány akkor, amikor azért dönt valaki a szakszervezet alapítás mellett, mert akkut problémái vannak a munkahelyen. Az új szabályozás sajnos számtalan jogot elvett a még be nem jegyzett szakszervezetektől, így azok alig működhetnek abban a kritikus időszakban, amikor megalakulásuk után erős szervezésbe és érdekvédelembe kellene kezdeniük. 

Mindezen okoknál fogva jelenleg az új szakszervezetek alapítása helyett azt javasoljuk, hogy az érdeklődők meglévő szakszervezetekhez csatlakozzanak, s azok érdekérvényesítő erejét növeljék. Amennyiben egy munkahelyen páran belépnek egy már működő szakszervezetbe, és azon belül új munkahelyi csoportot hoznak létre, gyakorlatilag azonnal élhetnek szakszervezeti jogaikkal. A LIGA Szakszervezetek épp ennek a folyamatnak a megkönnyítése érdekében hozta létre - munkahelyeken kívüli - megyei szakszervezeteit, amelyek közül soknál sikerrel alakultak már munkahelyi csoportok. 

Az egyesülési jog

Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján bárki létrehozhat másokkal szervezeteket vagy közösségeket, illetve csatlakozhat ilyenekhez, és részt vehet azok tevékenységében.

Szakszervezetek esetében elsősorban a Munka Törvénykönyve biztosítja a szervezkedés szabadságát és a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában. Kimondja, hogy a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthatnak, illetve az általuk választott szervezetbe beléphetnek. Ezen kívül joguk van ahhoz is, hogy a munkaszervezeten belül szakszervezetet hozzanak létre. Szintén a szervezkedési szabadság részeként a szakszervezetnek joga van ahhoz, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, és ezek működésébe tagjait bevonja.

A szakszervezet

A szakszervezetet elsődlegesen célja különbözteti meg az egyéb egyesületektől, az, hogy kifejezetten munkavállalói érdekek védelmére alakul. A szakszervezet bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezzel nyeri el jogi személyiségét, ettől kezdve lesz jogképes, azaz szerezhet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket saját nevében.

Az egyesületek, így a szakszervezetek is úgy alakulnak, hogy legalább tíz alapító tag kimondja az egyesület megalakítását a szakszervezet alakuló ülésén, elfogadja az alapszabályát, és megválasztja ügyintéző és képviseleti szerveit. Feltétel még, hogy az egyesület Magyarországon rendelkezzen székhellyel. Az alakuló ülés után a szervezet képviselőjének kérnie kell a szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, ehhez csatolni kell még az alakuló ülés jegyzőkönyvét, jelenléti ívét, a szakszervezet alapszabályát, a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát, valamint a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.

A szakszervezet tagja

Az alapszabálynak meg kell határoznia, kik lehetnek a szakszervezet tagjai, hogyan keletkezik a tagsági viszony, a szakszervezet mely szerve jogosult a tag felvételére, miként szűnhet meg a tagsági viszony, illetve milyen jogaik, kötelezettségeik vannak a tagoknak.

Az egyesülési jogot nem csak magánszemélyek, hanem jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei is gyakorolhatják (így hozhatók létre szakszervezeti szövetségek is). A szakszervezet nyilvántartott tagsággal kell, hogy rendelkezzen.
A szakszervezetbe való belépés kizárólag önkéntes lehet. Nem rendelkezhet úgy az alapszabály, hogy a munkáltató, telephely, részleg valamennyi munkavállalójának kötelezően be kell lépnie a szakszervezetbe. Ugyanígy a kilépés is önkéntes: a tag saját elhatározásából megválhat a szakszervezettől, a kilépést nem lehet testületi határozattól függővé tenni. A tag kilépési szándéka bejelentésével bármikor megszüntetheti tagsági viszonyát.

A kialakult bírósági gyakorlat szerint az alapszabály szabadon állapíthatja meg a taggá válás kritériumait. Meghatározható, mely munkáltatók munkavállalói léphetnek be, vagy milyen területen, ágazatban dolgozók lehetnek a szakszervezet tagjai. A taggá válás nem lehet automatikus, meg kell határozni, hogy a szakszervezet mely szerve (elnökség, taggyűlés) vagy szervezeti egysége (csoport, alapszervezet) jogosult a tagfelvételre. Ugyanígy nem is szűnhet meg automatikusan a tagsági viszony, kivéve olyan objektív okokat, mint a tag halála vagy a szakszervezet megszűnése. Nem rendelkezhet úgy az alapszabály, hogy a tagdíjfizetés elmulasztásával a tagsági viszony megszűnik. Ha ezt akarjuk szabályozni, arról is rendelkezni kell, hány havi tagdíjelmaradás vezethet a tagsági viszony megszűnéséhez, és szabályozni kell, hogy a szakszervezet melyik szerve és milyen határidő tűzésével szólítja fel a tagot a tagdíjhátralék rendezésére. Ha ez nem vezet eredményre, csak határozattal lehet a tagot kizárni vagy a tagnyilvántartásból törölni, ehhez szabályozni kell ennek eljárását is (melyik szerv hatáskörébe tartozik, milyen határidőkkel stb.).

Ha a kizárást akár a fentiek miatt, akár egyéb esetekben lehetővé akarja tenni az alapszabály, meg kell határozni, milyen feltételekkel zárható ki a tag, milyen magatartást kell tanúsítania, aminek ez lehet a következménye (pl. szándékosan az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, vagy bűncselekményt követ el). Azt is szabályozni kell, melyik szerv zárhatja ki, és szabályozni kell ennek az eljárását is.

A bíróságok azt is elvárják, hogy a tag a kizárásáról szóló vagy egyéb, tagsági viszonyát érintő testületi határozatok ellen jogorvoslattal élhessen. Emiatt érdemes kidolgozni a jogorvoslati mechanizmust is: meg kell határozni, a tagok hány napon belül és melyik szakszervezeti szervnél élhetnek jogorvoslattal (panasz, fellebbezés, észrevétel), és azt melyik szerv bírálhatja el.

A tagok jogai, kötelezettségei

A tagok jogairól, kötelezettségeiről a törvény csak minimálisan rendelkezik. Eszerint a tag
• részt vehet a szakszervezet tevékenységében, rendezvényein,
• választhat és választható a szakszervezet szerveibe, és
• köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek,
• nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
Jó, ha ezeket szó szerint idézzük. Ezeken kívül más egyéb jog vagy kötelezettség is szabadon meghatározható.

A törvény szerint az alapszabály különleges jogállás tagokról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot pedig az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok azonban az egyesület szerveiben nem választhatnak, és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

Megítélésünk szerint nem sérti a tagegyenlőség elvét, ha eltérő mértékű tagdíjat kell a tagoknak fizetniük, ennek megfelelően az a leggyakoribb, hogy a munkabér bizonyos százalékában határozzák meg a tagdíj mértékét. Tilos viszont a tagdíjfizetés mértéke alapján eltérő szavazati jogot biztosítani az egyes tagoknak.

A törvény a tagok jogairól, kötelezettségeiről szóló részben rendelkezik arról is, hogy a tagok bíróság előtt megtámadhatják a szakszervezet szerveinek bármely törvénysértő határozatát. Erre a tudomásszerzéstől számítva 30 nap áll rendelkezésükre. A határozat megtámadása nem gátolja a határozat végrehajtását, de indokolt esetben a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
Ma már lehetséges a távollevőkkel tartott ülés is, legalábbis ami a szervezet legfőbb szervét illeti. Ez esetben az ülés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható, és ennek lehetőségét és módját az alapszabály rögzíti. A szervezet más testületeinél a személyes részvétel kötelező.